A Magyarország számára megítélt 100 százalékban EU forrásból származó támogatási keret 2014–2020 közötti időszakra évi 29,1 millió euró (évi kb. 9 milliárd Ft), amelyet a borágazat versenyképességének javítására, a borpiac szervezésére fordíthatunk.
A támogatható intézkedések köre
Az Európai Unió által a tagállamok számára megítélt forrásból támogatható intézkedések köre a KAP stratégiai célkitűzéseinek megfelelően egy új intézkedéssel, a borágazati innovációval bővült a borpiaci reform utáni időszakhoz képest. A választható intézkedések többi eleme – a promóció, a szőlőültetvény szerkezetátalakítás, a zöldszüret, a betakarítási (szüreti) biztosítás, a beruházás és a mellékterméktermék lepárlás támogatása – továbbra is megmaradt, mint piaci intervenciós eszköz, de többet közülük átalakítottak.
1. A promóciós intézkedés esetében a támogatható célterület a harmadik országokba irányuló promóció mellett kibővült az EU tagállamaiban folytatott promóciós tevékenység támogatásával, különösen olyan kampányok előtérbe helyezésével, amelyek a felelősségteljes borfogyasztást és a borok eredetmegjelölésére, földrajzi jelzésére vonatkozó Európai Uniós jelölési rendszer megismertetését tűzik ki célul. Ez a módosítás igencsak időszerű volt, mivel az EU-ban megtermelt borok 85 százaléka az EU tagállamaiban kerül forgalomba. Magyarország – más bortermelő tagállamokkal együtt – ezt a bővítést már a borpiaci reform tervezetének 2006-os megjelenése óta szorgalmazza, pontosan amiatt, mert az európai borok legjelentősebb fogyasztói továbbra is az európai fogyasztók. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a harmadik országokban, különösen az USA-ban, a borfogyasztás növekvő tendenciát mutat. Az OIV adatai alapján 2012 óta a világ legnagyobb borfogyasztója az Amerikai Egyesült Államok lett megelőzve ezzel a mindig is világelső Franciaországot.
a) A harmadik országokba irányuló promóciós programok támogatása a korábbiakhoz képest nem változott: az uniós borok versenyképességének javítását célozza a harmadik országok piacán. Ennek megfelelően továbbra is az OEM, OFJ vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező fajtaborok promóciójára vehető igénybe támogatás, amelyek az uniós termékek magas színvonalú minőségi, élelmiszerbiztonsági vagy környezetvédelemi jellemzőit hangsúlyozó PR-, reklám- vagy promóciós kampányok. Támogathatóak a nemzetközi eseményeken, rendezvényeken, kiállításokon való részvétel, az EU-s eredetmegjelöléseket, földrajzi jelzéseket és biotermék jelöléseket célzó tájékoztató kampányok, valamint a piacbővítés érdekében készült, új piacokat elemző, illetve a promóciós intézkedések hatását, eredményét feltáró tanulmányok.
b) Az EU belső piacán, a tagországokban megvalósuló promóciós intézkedések közül azok támogathatóak, amelyek a fogyasztók felelős és mértéktartó borfogyasztására, az alkoholfogyasztás okozta kockázatok, valamint az uniós eredetmegjelölési és földrajzi jelzések megismertetésére irányulnak. Ez utóbbi esetben főként a borok egyedi földrajzi környezetéhez, származásához köthető különleges minőségre, hírnevére, egyéb jellemzőkre, hatásokra irányulhat a promóciós program.
A támogatást igénybe vevők köre eltérő a célpiacok tekintetében: a harmadik országokba irányuló programok esetén a szakmai, szakmaközi és állami szervezetek mellett, magántársaságok is lehetnek kedvezményezettek, addig az EU belsőpiacán megvalósuló programok esetén magántársaságok nem részesülhetnek támogatásban, a termelői, szakmai, szakmaközi és állami szervezetek lehetnek a támogatás kedvezményezettjei.
A támogatható programok mindkét esetben legfeljebb hároméves időtartamúak lehetnek. A támogatás mértéke szintén nem változott, egységessé tették a harmadik országban és az EU tagországaiban végrehajtott tevékenység költségeinek legfeljebb 50 százaléka lehet.
2. A szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatás esetében is változások következtek be. Az eddig támogatott fajtaváltás (beleértve az átoltást) és a kedvezőbb adottságok közé történő szőlőültetvény áttelepítés mellett olyan újratelepítésre is adható támogatás, amikor a szőlőültetvény kivágását hatóság rendelte el növény-egészségügyi okok miatt. Az eddig is alkalmazott termesztéstechnológiai módszerek modernizálásának támogatása esetében mostantól főként az ökológiai termesztésre történő átállás támogatását helyezik előtérbe, megfelelően a KAP 2014–2020 környezetvédelmi stratégiai célkitűzéseinek. A támogatás módja és intenzitása nem változott: a fejlettebb régiókban a költségek 50 százaléka, a kevésbé fejlett régiókban (Budapest és Pest megyén kívül Magyarország többi régiójában) a 75 százaléka támogatható Európai Uniós forrásból.
A módosított végrehajtási rendelet (555/2008/EK bizottsági rendelet 6. cikk) tovább pontosítja azon ültetvények körét, amelyre nem lehet támogatást igénybe venni:
– a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a „természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítására, vagyis ugyanannak a parcellának ugyanazzal a fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési technológia alkalmazásával történő újratelepítésére. A tagállamok további előírásokat is megállapíthatnak például a megújítandó ültetvény korára vonatkozóan, egy bizonyos kort meghaladó ültetvények újratelepítését előnyben részesítve;
új elemként került be a szabályozásba a szerkezetátalakításból nem támogatható költségek köre, így:
– a szőlőültetvény művelésével kapcsolatos napi szintű feladatok ellátása;
– a vadállatok, madarak vagy jégeső okozta károk elleni védekezés;
– a szélfogók felállítása és a szél elleni védekezést szolgáló falak építése;
– utak és felvonók építése.
A növény-egészségügyi okok miatt történő újratelepítés támogatás szabályait szintén részletezi a végrehajtási rendelet (555/2008/EK 6a cikk). Erre a jogcímre csak akkor adhat szerkezetátalakítási támogatást a tagország, ha:
– a tagállam által kidolgozott támogatási program rendelkezik erről a lehetőségről,
– a tagállamnak módosítani kell a Bizottsághoz benyújtott támogatási programját és közölnie kell azoknak a károsítóknak a listáját, amelyek esetében alkalmazni szeretné az intézkedést, illetve benyújtja a növényvédelemért felelős tagállami illetékes hatóság stratégiai tervét az intézkedéssel kapcsolatban,
– teljesíti a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK irányelv előírásait.
A növény-egészségügyi okokból történő támogatott újratelepítések arányát korlátozza az EU: a szerkezetátalakítási intézkedésen belül évente a kifizetések összegének legfeljebb 15 százalékát teheti ki.
3. A zöldszüretre, a kockázatkezelési alapok létrehozására és a betakarítási biztosokra irányuló támogatások előírásai nem változtak a korábbi szabályozáshoz képest. Tény, hogy ezen intézkedések kisebb jelentőséggel bírnak az EU tagországokban (a 2014–2018-ra tervezett támogatási program összes kifizetéseinek 4 százaléka), Magyarországon pedig egyáltalán nem alkalmazott támogatási formákról van szó.
4. Beruházási támogatások: a versenyképesség növelése érdekében az EU megtartotta a feldolgozó létesítményekre, a borászati infrastruktúrára, a marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz nyújtott támogatási jogcímet. Az intézkedések köre és a támogatás feltételei változatlanok maradtak az előző időszakhoz képest. Továbbra is támogatást lehet nyújtani:
• ingatlan építése, szerzése (beleértve a lízinget), fejlesztése
• új gépek és berendezések, szoftverek beszerzése, lízingelése
• valamint ezek járulékos költségei (tervezés, mérnöki díj, tanácsadói díj, licence, szabadalmi jog megszerzése, megvalósíthatósági tanulmányok készítése). Nem támogatható ugyanakkor pl. a biztosítási díj, lízingbe adó árrése, kamat refinanszírozás költsége, egyéb általános költségek stb. Az egyszerű pótló beruházások nem minősülnek támogatható költségnek.
• új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése, amelynek keretében a fejlesztéshez szükséges együttműködés költségei, a tervezés, a termék-, eljárásvagy technológiafejlesztés és vizsgálatok, továbbá a hozzájuk kapcsolódó tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházások költségeire.
A támogatás intenzitása a költségek 40 százaléka a fejlettebb és 50 százaléka a kevésbé fejlett régiókban. A támogatás utófinanszírozott, de előlegfizetés irántikérelemre a rendelkezések lehetőséget adnak a költségek legfeljebb 20 százalékig (az előleg összegének 110 százalékára vonatkozó biztosíték bemutatása mellett). 2013–2015-ben az előleg a költségek 50 százalékra kérhető.
5. Borászati innováció: A támogatás célja, hogy javítsa a szőlőből készült uniós termékek értékesíthetőségét és versenyképességét, amelynek a tudásátadás is részét képezheti. Az intézkedés keretében a borágazathoz kapcsolódó új termékek és melléktermékek felhasználásának fejlesztése, a szőlőből készült termékek kifejlesztéséhez szükséges új eljárások és technológiák támogathatóak, amely magában foglalja a tudásátadáshoz, az előkészítő műveletekhez és a kísérleti tanulmányokhoz kapcsolódó tárgyi és immateriális beruházásokat. A kedvezményezettek a termelők (borászati terméket, mellékterméket előállító vállalkozások) vagy termelői szervezetek lehetnek, a támogatott projektek a kutatás- fejlesztéssel foglalkozó központok részvételével valósulnak meg, illetve együttműködés keretében bevonhatók a szakmaközi szervezetek.
A támogatás intenzitása és az előleg mértéke megegyezik a beruházási támogatásnál alkalmazott arányokkal (40 illetve 50 százalék lehet).
6. Melléktermék lepárlási támogatás: a melléktermék kezelésével és a lepárlással történő kivonás támogatásával kapcsolatos rendelkezések nem változtak a 2008-as borpiaci reform óta. Továbbra is kötelező a melléktermék kivonása a piacról, amelynek egyik formája lehet a lepárlás, amelyhez a tagországok az EU által megállapított nemzeti borítékból adhatnak támogatást. A melléktermék összegyűjtésének költségei, valamint a melléktermékből nyert alkohol mennyisége után lehet átalányösszegű támogatást fizetni a lepárlónak:
• a törkölyből nyert nyersalkohol esetében: 1,1 EUR/tf%/hl;
• a borból és borseprőből nyert nyersalkohol esetében: 0,5 EUR/tf%/hl.
Azok az átmeneti időszakra szóló támogatások, mint a szeszesitalpiacot támogató lepárlás, a mustsűrítmény felhasználási támogatás, a krízislepárlás, amelyeket a borpiaci reform után még alkalmazni lehetett, mostanra kivezetésre kerültek a támogatható intézkedések köréből.
A 2014–2018-as időszakra előzetesen kidolgozott támogatási programot (táblázat) az új intézkedések hazai alkalmazása esetén az év folyamán módosítani szükséges, annak érdekében, hogy a hazai piaci szereplők is igénybe tudják venni a szőlőültetvény szerkezetátalakítási, a tagországokban megvalósuló promóciós kampányokra vagy a borászati innovációra irányuló támogatásokat, ezzel is hozzájárulva az ágazat versenyképességének javításához és boraink piacra jutásának elősegítéséhez.
Dr. Sidlovits Diána
egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar
Dr. Kator Zoltán
egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar
