2017. március 28., kedd
  • Olvassa minden nap az agrárium friss híreit az MmgOnline agrárhírportálon!         Fizessen elő a Magyar Mezőgazdaságra, Magyarország egyetlen mezőgazdasággal foglalkozó hetilapjára!         Ezen a héten PénzMag és Vetőmagvilág melléklet a Magyar Mezőgazdaság hetilapban!          Megjelent a Kistermelők Lapja 2017. márciusi száma!         Megjelent a Méhészet 2017. márciusi száma!         Megjelent a Borászati Füzetek 2017/1. száma!        Megjelent a Pegazus - a lovasok lapja 2017. márciusi száma         Megjelent a Kertbarát Magazin 2017/1-2. száma!       Fizessen elő Magyarország nagymúltú kertészeti szaklapjára, a Kertészet és Szőlészetre!

Lapszemle

Összehangoltan az oktatás és kutatás-fejlesztés
Borászati Füzetek (2016-6. szám)
Vörös Attila
2016.12.10., szombat, 12:25

A Patricius Borház birtokigazgatóját Molnár Pétert, talán nem kell bemutatnunk, ismerjük a borokat és a szemléletet. Azt talán már kevesebben tudják, hogy komoly és nagyon fontos feladatot kapott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál, Ő az, aki elnökségi tagként az oktatás és kutatás-fejlesztés modernizációját hivatott közös nevező alá hozni.

A HNT ma már egyértelműen látja, hogy szükség van ezen egymással is szorosan összefüggő területek koordinációjára, megújítására, hatékonyabbá tételére. A HNT ebben a feladatban az összekötő szerepét vállalta, azaz zászlajára tűzte, hogy a hatékonyabb és gyakorlatorientált képzés és kutatás- fejlesztés érdekében igyekszik közös nevezőre hozni az ágazat szereplőit, legyen az minisztérium, alap, közép vagy felsőoktatási intézmény, szőlőtermesztő gazda vagy pincészet.

✦ Ön szerint gyakorlatorientált képzésre van szükség?

– Az sem ismeretlen, hogy egykor mind a kutatóintézetek, mind az oktatással foglalkozó intézmények Európa legjobbjai közé tartoztak. Hatékonyan valósult meg a gyakorló szakma, az oktatási kutatási intézmények gyakorlat orientált együttműködése. Mára tűnik úgy, hogy a rendszer reformra szorul, olyan szakmai oktatási rendszerre és kutatás- fejlesztésre van szükség, amely kiszolgálja az ágazat igényeit. Olyan munkaerőt kell kinevelni, amely rendelkezik a mai ismereteken alapuló, hasznos gyakorlati tudással, valamint a kutatások is hatékonyan segítsék a gyakorló szakma által felvetett kérdések megválaszolását.

✦ Meg fogalmazódtak a célok és az igények?

– Eljutottunk addig, hogy felismerjük a problémát, elkezdjük azt feldolgozni, s a piaci igények figyelembevételével megalkotni egy olyan stratégiát, amelyben mind az oktatás, mind a kutatás-fejlesztés közös nevezőn nyugszik. Jelenleg is zajlik az igények felmérése és rendszerezése. Az első és legfontosabb lépés, hogy a szakma határozza meg céljait és igényeit. A szőlész-borász szakma, az oktatás és kutatás szerves egységét és együttgondolkodását újra kell építenünk, az oktatás és kutatás együttműködését erősíteni kell.

✦ A szakemberek felkészültségében mik a prioritások?

– Az oktatás terén naprakész, valós, gyakorlati tudással is rendelkező munkaerőképzés valósuljon meg, a középfokú és a felsőfokú szakmai képzés esetében is elkerülhetetlen az oktatási rendszer harmonizálása. Az elkészülő stratégia mentén szükséges a közép- és felsőfokú oktatás rendszerének átalakítása, a párhuzamosságok megszüntetése, a képzőhelyek auditálása a szakma részvételével. Fontos, hogy a képzés a piac gazdasági, földrajzi igényeinek és a nemzetközi szintnek megfelelően történjen. Hallgatóinknak adjuk meg a szaktudás megszerzésének lehetőségét az Európai Unión belül és kívül is. Egyre nagyobb szükség van olyan szakemberekre, akik külföldi tapasztalatokkal, világlátott szemlélettel és rengeteg hasznos tudással képesek emelni az ágazat versenyképességét, s kivenni a részüket ebből a nagyszerű szakmából, például azzal, hogy átadják tudásukat. Ma már nem csak a konkrét szőlészeti és borászati teendőket kell oktatni, egyre nagyobb igény jelentkezik olyan szakemberekre, akik az ágazat ismeretén túl, mellett, a marketing, kommunikáció és értékesítés terén is hasznos tudással rendelkeznek. Alapvetően egy duális jellegű képzésben látnák az ágazat munkaerő-utánpótlásának a biztosítását. Ez alapvetően azt jelentené, hogy a HNT közreműködésével, a szaktárcák, az oktatási intézmények, s a szakma többi szereplőjével karöltve, egymást támogatva valósulna meg egy olyan gya korlatorientált képzés, ahol tanulás közben, annak fontos és szerves részeként, a leendő végzősök naprakész és hasznosítható gyakorlati tudást szerezhetnek.

✦ Milyen feladatok vannak a kutatás terén?

– A kutatás terén az alkalmazott, a gyakorló szakma igényeit tükröző kutatások arányát növelni kell. Elengedhetetlen a kutatási helyek közötti feladatmegosztás javítása és a helyi kutatások fontosságának felismerése. A nemzetközi kutatói vérkeringésbe való intenzívebb bekapcsolódás, a nemzetközi együttműködésekben való aktívabb, de okszerű részvétel segíthet a tudástranszferben. Sürgős feladat a hazai és nemzetközi eredményeken alapuló szaktanácsadói rendszer kialakítása, a szakma oldaláról megfogalmazott elvárásoknak megfelelően ki kell dolgozni a szaktanácsadás rendszerét.
„Olyan emberekre van szükség a háttérmunkákhoz, a stratégia kialakításához, s magához az oktatáshoz, kutatáshoz, akik szintén rendelkeznek azzal a gyakorlati és elméleti tudással – természetesen itt is kiemelkedő fontosságú a külföldi és hazai tapasztalat megléte. Az oktatói és kutatói életpálya modell tervezetének kidolgozása halaszthatatlan.”
A folyamat kellően összetett és sokrétű, sokféle igénnyel és szereplővel. Azért is fontos a korrekt stratégia lefektetése, mert ennyi igény és szereplő mellett ezt pontosan ki kell dolgozni. A HNT, az oktatás és a kutatás képviselőinek részvételével ki kell dolgozni e területetek stratégiai elképzeléseit. Ha ez meg van, meg kell nézni, hogy ez milyen költségigénnyel jár, melyek a megvalósítás legjobb vagy leginkább kivitelezhető formái.
Megérett a változás sok téren, de nem szabad „ajtóstul rontani a házba”, körültekintően, az ágazat szereplőivel egy asztalnál ülve kell kidolgozni a borágazat jövőjét is meghatározó oktatási és kutatás-fejlesztési irányokat és az azokat kiszolgáló gyakorlati megoldásokat.
S ehhez bizony nem csak a hazai, de a külföldi kapcsolatokat – legyen az európai vagy tengerentúli – is erősíteni kell, másképp lemaradunk, s nem leszünk képesek lépést tartani a világgal.
 

A cikket a Borászati Füzetek 2016-6. számában olvashatja.

Hírlevél

Ismerősnek jelölöm

Magyar Mezőgazdaság Kft. 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Tel.: +36 (1) 470-0411 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294

Copyright © Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009. Minden jog fenntartva!