2017. március 28., kedd
  • Olvassa minden nap az agrárium friss híreit az MmgOnline agrárhírportálon!         Fizessen elő a Magyar Mezőgazdaságra, Magyarország egyetlen mezőgazdasággal foglalkozó hetilapjára!         Ezen a héten PénzMag és Vetőmagvilág melléklet a Magyar Mezőgazdaság hetilapban!          Megjelent a Kistermelők Lapja 2017. márciusi száma!         Megjelent a Méhészet 2017. márciusi száma!         Megjelent a Borászati Füzetek 2017/1. száma!        Megjelent a Pegazus - a lovasok lapja 2017. márciusi száma         Megjelent a Kertbarát Magazin 2017/1-2. száma!       Fizessen elő Magyarország nagymúltú kertészeti szaklapjára, a Kertészet és Szőlészetre!

Lapszemle

Mi is a rezisztens szőlőfajta?
Borászati Füzetek (2016-6. szám)
Szerdahelyi Krisztina, Izsáki Norbert
2016.12.10., szombat, 12:11

Mértékadó források szerint itt az ideje félretenni a rezisztens szőlőből készült borokkal kapcsolatos előítéleteinket. Megszülettek ugyanis azok az új, innovatív fajták, amelyek már nem csupán iható, de a szofisztikált fogyasztók számára is élvezetes borokat képesek adni – Olaszországban például már milliós nagyságrendben használnak ilyen oltványokat. Hosszú út vezetett idáig, amelynek állomásairól dr. Kozma Pált, a rezisztencia- kísérletek magyarországi vezetőjét, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének munkatársát kérdeztük.

✦ Kezdjük az alapoknál: mit nevezünk rezisztens szőlőfajtának?

– Az egyes kórokozók, kártevők támadását kivédő fajtát nevezzük rezisztens fajtának. Vannak fajták, amelyek csak egy kórokozóval szemben rendelkeznek rezisztenciával, és vannak olyanok is, amelyek több kórokozóval szemben is ellenállóak. Feltétlenül meg kell említeni, hogy ha rezisztenciáról beszélünk, akkor pontosan meg kell jelölni annak mértékét, és azt, hogy mely kórokozóra vonatkozik. Ettől függ, hogy milyen technológiával lehet termeszteni a szőlőt.

✦ Miért kísérleteznek még ma is annyit a rezisztens fajtákkal?

– A szőlőtermesztés rendkívül környezetszennyező kultúra. Az EU mezőgazdasági területének csupán két százaléka szőlőültetvény, de a kijuttatott növényvédő szerek ötven százalékát itt használják fel. Az Európai Unió ECOPHYTO terve előírja, hogy 2018-ig a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségét ötven százalékkal kell csökkenteni, 53 hatóanyag kivonását már elrendelték. A biológiai védekezés lehetőségei korlátozottak. A társadalmi elvárás is jelentős az egészséges környezet fenntartásában, a környezet megóvásában. Fontos szempont a gazdaságosság is, ugyanis jelentős költségmegtakarítás érhető el a rezisztens szőlőfajták használatával.

✦ Mióta foglalkoznak ilyen nemesítéssel?

– A szőlő gazdaságilag fontos károsítóit, a lisztharmatot, a peronoszpórát, a filoxerát és a feketerothadást Észak- Amerikából hurcolták be Európába a 19. században. A szőlő rezisztencia-nemesítése a 19. század utolsó harmadában kezdődött el. Célja az ideális szőlőfajta előállítása volt, az amerikai Vitis fajok rezisztenciáját és az európai szőlő minőségét tervezték kombinálni egy genotípusba. Ennek eredményeként születtek a franko-amerikai hibridek, amelyeket a francia nemesítők állítottak elő sokszoros keresztezéssel az észak-amerikai Vitis fajok felhasználásával. Ezek a fajták jól szolgálták a tömegbor termelését, az 1960-as évekre jelentős termőfelületet foglaltak el, Franciaországban például több mint 400 ezer hektáron termesztették. Ezek közül néhány fajtát még ma is termesztenek, például a Villard blanc-t vagy a Seyvalt – Európában, Észak-Amerikában és Kínában is. A borpiaci változások miatt ezek a fajták az 1970-es évektől jelentős mértékben visszaszorultak. Az újabb szőlő rezisztencia-nemesítési korszak a II. világháború után kezdődött. Az állami intézményekben folytatott rezisztencia- nemesítés a franko-amerikai hibridek felhasználásával, azok visszakeresztezésével kívánta elérni a rezisztenciák és a minőség kombinálását. Ebből a munkából születtek az újabb generációs, értékes rezisztens szőlőfajták. Jelentős tudományos műhelyek dolgoztak Franciaországban, Németországban, Kelet-Európában, Észak-Amerikában. Ebből a munkából Magyarország is sikeresen kivette a részét, a Zala gyöngye, Bianca, Nero, Kunleány, Csillám, Palatina, Kristály stb. fajták nemzetközi sikert is arattak. Számos értékes fajta született, de a minőség érdekében kompromisszumot kellett kötni a rezisztencia tulajdonságok tekintetében, így az említett fajták csak részleges rezisztenciával rendelkeznek.

✦ Ezek szerint a rezisztencia-nemesítés hosszú ideig csak részben volt sikeres?

– Igen, mivel az eredeti célt, a magas fokú rezisztenciát – amely lehetővé teszi, hogy még járványos helyzetben se legyen szükség kémiai növényvédelemre – és a hagyományos fajták minőségét nem sikerült eredményesen kombinálni. Ennek oka az, hogy a rezisztencia-forrásként felhasznált észak-amerikai fajok rezisztenciája összetett módon öröklődik: a kórokozó legyőzését szolgáló hiperszenzitív reakció monogénesen, míg a rezisztencia mértéke poligénikusan öröklődik. A minőség is poligénikusan öröklődik, vagyis három poligénikus tulajdonságot egy keresztezéses nemesítési programban szinte lehetetlen egy genotípusba, egy fajtába összekombinálni. Ezt felismerve a szőlő rezisztencia-nemesítésének újabb korszaka az 1970-es évek közepén indult el Franciaországban. Ennek során a Muscadinia rotundifolia nagyhatású, monogénes öröklődésű peronoszpóra és lisztharmat rezisztencia génjeit építették be az európai minőségi fajtákba. Az ebben a programban előállított fajtajelölteket 6-8-szoros visszakeresztezéssel állították elő a legjobb minőségű fajták felhasználásával. Ez azt jelenti, hogy ezek a fajtajelöltek teljes értékű Vitis vinifera fajtáknak tekinthetők, hisz a genomjuk csak egy-két százaléknyi idegen gént tartalmaz, és csak azokat a részeket, amelyek a rezisztenciával kapcsolatosak. Ezek minősége eléri a legjobb hagyományos fajtákét. Ma ennek a programnak a kiterjesztése folyik, amelynek célja a tartós, magas fokú peronoszpóra, lisztharmat, szürkerothadás és fekete rothadás rezisztencia és a versenyképes minőség kombinálása. Az új genetikai módszerek és eredmények felhasználásával, új rezisztencia-források bevonásával ez a cél elérhető hagyományos keresztezéses nemesítéssel. Ugyanakkor a szőlőnemesítés újabb korszaka is itt van, azaz a modern genetikai módszerekkel – génsebészettel – a szőlő vadfajokból származó rezisztencia gének beépítése a hagyományos prémium fajtákba már elkezdődött. Az első eredmények már megszülettek 18 évi kitartó munka eredményeként, európai–amerikai–ausztrál összefogással, amelyről 2013- ban jelent meg közlemény.

✦ Hol áll Magyarország a kutatási „versenyben”?

– A világ élenjáró szőlő-bortermelő országai, Franciaország, Olaszország, USA, Kína, Ausztrália, Németország a kutatás élvonalában van, intenzív munkát folytatnak. Magyarországon az 1950-es években több szőlő rezisztencia- nemesítési műhely alakult ki: a volt Kertészeti Egyetem tanszékein, a Szőlészeti Borászati Kutató Intézet egri és kecskeméti állomásain, a Gyöngyösi Főiskola Szőlőtermesztési Tanszékén. A különböző célokkal dolgozó programok nemzetközileg is jelentős eredményeket értek el. Sajnálatos módon ezek a kutatási műhelyek megszűntek a rendszerváltást követően, és jelenleg csak Pécsett, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben folyik folyamatos, szisztematikus munka ezen a területen 2000-től indulóan. Fajtajelöltjeink felveszik a versenyt a külföldi intézetek fajtáival, ezt bizonyítják az észak-olaszországi tájkísérletek. Az előállított szőlőfajták szőlészeti-borászati fajtaérték-kutatása, értékelése széleskörűen folyik. Az Intézet tagja egy FP7 INNOVINE európai kutatási konzorciumnak. Munkacsoportja új rezisztencia- forrásokat kutat fel a szőlőt károsító kórokozókkal és kártevőkkel szemben. A téma fontosságát többek között az is jelzi, hogy a franciaországi ICV (Institut Coopératif du Vin) széles körű vizsgálatot, felmérést végzett Európában 2010- ben, és tanulmányokat készíttetett a különböző témakörökről. Ezeket egy könyvben (Les cépages résistants aux maladies cryptogamiques. Panorama européen) foglalta össze, amelyben a mi eredményeink is szerepelnek.

✦ Egy-egy borvidéknek többnyire megvannak a jellemzői szőlőfajtái. Ez azt is jelenti, hogy a környezeti adottságokhoz illeszkedve más-más rezisztens fajtákat kell kidolgozni a különböző szőlőtermesztési régiókban?

– Igen, hiszen a szőlőfajták teljesítménye a genetikai tulajdonságok és a környezet együtthatásának eredménye. Az új rezisztens fajtákat tájkísérletekben kell tanulmányozni, értékeiket ezek során lehet meghatározni. Ettől függ a piaci sikerességük. Ebben a folyamatban fognak megszületni az új helyi, a regionális és a nemzetközi rezisztens szőlőfajták. A termelők keresik az innovatív rezisztens fajtákat, mindent ki akarnak próbálni sokszor a korlátozások és tiltások ellenére is, hogy megtalálják a területükre legalkalmasabb szőlőket.

✦ A hazai kutatások során eddig hány ígéretes fajta született?

– Eddig 18 rezisztens borszőlő és kilenc rezisztens csemegeszőlő fajta kapott állami minősítést, további újabb jelöltek minősítése pedig folyamatban van. A Bianca, Aletta, Zala gyöngye, Kunleány, Nero, Duna gyöngye mellett 2016-ban minősítették a Jázmin fajtát, és öt új innovációs rezisztens fajta vár minősítésre (Borsmenta, Andor szőlő, Pamerzs, Pinot Merán, 01-1-474), amelyek a lisztharmattal szemben immunitás szintű rezisztenciával rendelkeznek. Az új innovatív fajták termesztése a dombvidéki borvidékeken is el fog terjedni. A további kutatások során a magas fokú és tartós rezisztenciával rendelkező, versenyképes minőséget adó fajták választékának bővítése a célunk. Eddig a peronoszpóra, a lisztharmat és a botritisz rezisztenciára történő nemesítés volt a közvetlen cél.

✦ A fajtakísérletekhez a borászok tapasztalataira is szükség van. Kikkel működnek együtt?

– A PTE SZBKI új rezisztens fajtajelöltjeinek tájkísérletei a Hárs Pincészetnél a 2000-es évek elején kezdődtek, majd ezt követték a Pannon és Duna régió borvidékein beállított kísérleti ültetvények. Tehát az új pécsi rezisztens fajtajelöltek és a külföldi rezisztens fajták értékelésében a Pécsi borvidéken a Hárs Pincészet, a Villányi borvidéken a Bock Pincészet, a Szekszárdi borvidéken a Mészáros Borház, a Hajós-Bajai borvidéken a Koch Borászat, a Kunsági borvidéken pedig Frittmann János Pincészete a legfontosabb partnerünk. Az újgenerációs fajtajelöltekről kedvező visszajelzéseket kapunk. A jelöltek értékelése hosszabb időt igényel, reméljük, hogy öt éven belül az újabb fajtajelöltjeink minősítése is elindul.

✦ Mekkora területen termelnek rezisztens fajtákat?

– Magyarországon a rezisztencia-nemesítési programok a régi direkt termők leváltására és a fagytűrő fajták előállítására irányultak az elmúlt évtizedekben. Ma, becslésem szerint 7-8000 hektár körüli a termőterület. Az ország szőlőterülete az elmúlt huszonöt évben folyamatosan csökkent, a rezisztens szőlőfajták területe viszont állandó volt, összetételében változva. Európában Németországban, Svájcban jelentős az új rezisztens szőlőfajták termőterülete. Az elmúlt húsz évben folyamatos munka folyt a nyugat-európai szőlőtermesztő országokban újabb és újabb kutatócsoportokkal. Ennek eredményei a következő években jelennek meg a gyakorlatban. Példaként említeném Olaszországot, ahol a legnagyobb szőlőoltványt előállító szövetkezet támogatásával folyó nemesítési munka nyomán megszületett tíz új rezisztens fajta szaporítását kezdték meg, ezekből az idén más rezisztens szőlőfajtákkal együtt összesen egymillió oltványt terveznek előállítani és értékesíteni. Franciaországban 2017-ben várható új innovatív rezisztens szőlőfajták szaporításának engedélyezése.
 

A cikket a Borászati Füzetek 2016-6. számában olvashatja.

Hírlevél

Ismerősnek jelölöm

Magyar Mezőgazdaság Kft. 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Tel.: +36 (1) 470-0411 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294

Copyright © Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009. Minden jog fenntartva!