0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hazai szaporítóanyagot a telepítésekhez!

Koch Csabát három témában is kerestük. Mivel a HNT-n belül a termelési alapokért felelős elnökségi tag, így a szaporítóanyag előállítással napi szinten foglalkozik. Szőlőtermelőként személyesen is érintett az Agrár-környezetgazdálkodási program kapcsán kialakult anomáliákban, s végül a közelmúltban lezajlott Magyar Bormustra szervezéséért felelős szakembert az újdonságokról, a tapasztalatokról kérdeztük.

A fajtafenntartást, a nemesítést, a klónszelekciót és a szaporítóanyag termelés teljes rendszerét az ágazat igényével harmóniában kell megvalósítani. Ezt állami feladatként a kutatóintézetek végzik. „Óriási gondok vannak az országban, a rendszerváltás óta folyamatos leépülésnek lehetünk tanui”- vázolta a helyzetet a szakember. A szőlőtelepítési szándék nagymértékben függ attól, hogy Brüsszel biztosít-e – illetve mekkora mértékben – pénzt a szerkezetátalakításra. Az ültetvények létrehozása – borvidékektől függően – hektáronként 3–8 millió forintig terjedő összeg, nem mindegy tehát, hogy a gazdának saját erőből kell finanszíroznia, vagy támogatást kapnak. Természetesen a telepítési intenzitást befolyásolják a piaci viszonyok is. Sajnos az orosz embargó a szőlő-bor ágazatba is kezd begyűrűzni, a nagy bortermelő európai országok az uniós piacokon szeretnék értékesíteni termékeiket, így egyre csökkennek az árak.
„A nemesítés, a fajtafenntartás és a szaporítóanyag termelés teljes vertikumát megvizsgáltuk és úgy tűnik a pénztelenség okozza a legtöbb problémát” – jegyezte meg Koch Csaba. A finanszírozás hiányának következményeként elmaradtak a felújítások, nehézségekbe ütközik a certifikált alapokat újra rekonstruálni, vírusmentesítésre lenne szükség az anyatövek esetében.
A klónszelekció folyamatos alkalmazkodást jelent a piaci viszonyokhoz. Aki például kékfrankosból szeretne rozét készíteni, szerencsés lenne, ha legalább tíz olyan klón állna rendelkezésére, amely többet terem, ugyanakkor szép az illata, míg a másik talán kevesebbet hoz, de sok színanyaggal rendelkezik, így vörösbor készítésére alkalmas. „Sajnos a rendszerből fogy a pénz, már túl vagyunk a huszonnegyedik órán” – hangsúlyozta a szakember, hogy a helyzet megoldására több javaslattal álltak elő. A magas minőségű, patogénmentes szaporítóanyaggal létesített ültetvény élettertama 10-20 százalékkal magasabb, s ugyanennyivel jobb a termés minősége és mennyisége, mint egy gyengébb oltvánnyal telepített területé. Ez pedig az egész ágazat jövőjét határozza meg.
A szaporítóanyag termesztést szorosan követi a szerkezetátalakítás, ki és mekkora összeget kapjon, mik legyenek a prioritások. „Azért vállaltam fel ezt a feladatot, mivel négy borvidéken, több mint 140 hektáron termelek szőlőt, jó kapcsolatot ápolok a kutatóintézetekkel, kísérleteket állítanak be a területemen” – magyarázta Koch Csaba, hogy szőlész-borász szakmérnökként véleménye szerint Pécsett végzik talán a legkomolyabb rezisztencia nemesítést, Kozma Pál professzor 17 fajtajelöltjét teszteli gazdaságában. Emellett két szerb fajta – Bácska és Pannonia – honosítását is felvállalta, ezekből Borotán található a magyarországi törzsültetvény.
Az uniós támogatás – amiből most a 2013–2019 ciklust éljük –, jelenleg évente 29,5 millió eurót jelent, ennek elosztását az ágazat dönti el. Jelentős része szerkezetátalakításra ment el, ami kb. 12 ezer hektár megújulását eredményezte. Maximálisan ­kihasználtuk ­a­ rendelkezésre ­álló összeget,­ami­ mára elfogyott. ugyanakkor átcsoportosításokkal úgy tűnik, hogy az idei és a jövő évi telepítésekre is jut pénz. Ha viszont kiesik 1–2 év, az a szaporítóanyag termelőket teheti tönkre.
A szakember felhívta a figyelmet az import oltvány veszélyeire. Nem ugyanazok a klónok, alanyok jönnek be, amelyek jól éreznék magukat nálunk. A magyar szaporítóanyag termelés jól ellenőrzött, beszabályozott, nyomonkövethető, s ennek köszönhetően megbízható. Azt is figyelembe kell venni – egy későbbi reklamáció esetén –, hogy az importnál nehéz az érdekérvényesítés.
Koch Csabát szőlőtermesztőként is foglalkoztatja az Agrár-környezetgazdálkodási program. Mint elmondta, a szakma elégedetlen az AKG szétosztásával, pont a szőlő- és gyümölcstermesztés azok az ágazatok, ahol a legtöbb vegyszert használják, így ezeken a területeken sokkal indokoltabb a benne való részvétel. Az AKG arról szól, miként védjük meg a környezetünket, ezen keresztül is az egészséges, fenntartható termesztést próbálják ösztönözni, az így keletkező többletkiadást igyekeznek pótolni a gazdák számára. Termé sze tesen vannak olyan ágazatok – mint pl. a legeltető állatartás –, amelyek támogatások nélkül életképtelenek lennének. Ez lehetett az oka, hogy szántóföldek, legelők is kaptak pénzt.
„Látszik, hogy a torta kicsi, amiből sokan szerettek volna részesülni” – tette hozzá a szakember, hogy a felelősök igyekeztek a támogatást igazságosan szétosztani, amiből így az eredeti céllal nem teljesen összhangban, környezetterhelési szempontból kevésbé problematikus területekre is jutott. Sajnos az unió nem engedi csökkenteni az „intenzitást”, azaz az adott összeget többfelé osztani. Akik nem kaptak, keserűek, akik pedig hozzájutottak, olyan terheket voltak kénytelenek vállalni, amelyek a korábbihoz képest hátrányosabb gazdasági helyzetbe hozzák a termelőket. Ilyen a szőlőterületek teljes füvesítése, ami a magyar csapadékviszonyok mellett bizonyos területeken nehezen kivitelezhető.
A szakember véleménye szerint aki eddig benne volt az AKG programban és nem nyert, valószínüleg abba fogja hagyni.
Az Országos Bormustra kapcsán Koch Csaba két fontos alapelvet emelt ki. „Világossá kell tenni, hogy a bormustra Magyarország legfontosabb borversenye” – hangsúlyozta az esemény szervezőjeként, ezzel nem kisebbítve más borversenyek súlyát. A „felmenő” rendszerben legalul a hegyközségi borversenyek zajlanak, erre épülve szerveződnek a borvidéki és régiós megmérettetések, s ezek után Magyarország legjobb borai kerülhetnek a Bormustrára. Hogy ez megvalósulhasson, a borvidéki borversenyen aranyérmet nyert borok nevezési díjának felét elengedte a HNT, emellett több borvidék maga is támogatta a borászait, így sokan költségek nélkül jelenhettek meg.
„Bevezettem, hogy csak a győztes borokról beszélünk” – jelezte a pozitív hozzáállás fontosságát a szakember, a borok 30 százaléka kapott érmet, s ezekről olvashatunk a hírekben. Újdonságnak számít a „best buy” kategória, ami viszont a tudatos vásárlók iránytűje lehet.
Egy borversenyt a nevezett borok mellett a bírálók, és a hozzá kapcsolódó publicitás minősíti. Idén a borászok mellett a hazai és a nemzetközi médiából, a borászat perifériáján mozgó szervezetekből hívtak szakembereket, emellett igyekeztek fiatalítani, és a rendezvényen egy Master of Wine is részt vett. A verseny harmadik lába a hatékony kommunikáció! Szeretnék elérni, hogy az eredményeknek üzenetértéke legyen a fogyasztók számára.

 

Forrás: